A migrén a primer fejfájásbetegségek közé tartozó megbetegedés. Patogenetikai háttere nem teljesen tisztázott, azonban a legelfogadottabb elmélet a trigeminovascularis rendszer kóros aktivitása, és az ezáltal létre­jövő perifériás és centrális szenizitizáció. Ebben alapvetően fontos szerepet tulajdonítanak a calcitonin gén-rokon peptidnek (CGRP).

Amigrén kezelésében újszerű és ha­tékony vegyületek a CGRP támadáspontú humán vagy teljesen humanizált monoklonális ellenanyagok, valamint a CGRP-receptor antagonisták (gepántok).

Számos antitestet és antitestkoktélt fejlesztettek a COVID-19 korai keze­lésére. A tixagevimab–cilgevimab antitestkoktél jó neutralizációs kapa­citást mutat az omikron ellen is, és klinikai vizsgálatokban hatékonynak és biztonságosnak mutatkozott mind preexpozíciós profilaxis, mind korai terápiás indikációkban. Hazánkban egyelőre egyszeri intramuscularis dózisban alkalmazva, preexpozíciós profilaxisra törzskönyvezték. A terá­piás célú felhasználással kapcsolatos törzskönyvezési folyamat jelenleg zajlik. A közlemény írásakor ez az egyetlen profilaktikusan alkalmazható SARS-CoV-2 elleni antivirális gyógyszer.

A közlemény bemutatja a monoklonális ellenanyagok nevezéktanának fej­lődéstörténetét, kiemelve azokat a mérföldköveket, amelyek szignifikáns változásokat eszközöltek a nómenklatúra sémában, valamint bemutatja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb módosítási javaslatait.

Az időskori makuladegeneráció a felnőtt korban szerzett vaksági okok között vezető helyen szerepel hazánkban és világszerte. A vaszkuláris növekedésifaktor-gátló (anti-VEGF) kezelések segítségével hatékonyan csökkenthető a hirtelen kialakuló látásromlás. Jelen közlemény a már hasz­nálatos és az új, fejlesztés alatt álló kezeléseket tekinti át.

A 2015-ös diagnosztikus kritériumrendszernek köszönhetően több neuromyelitis optica spektrum betegségben szenvedő beteget tudtunk diagnosztizálni és idejekorán kezelni, javítva a betegség kimenetelét. Az aquaporin-4 ellenanyag felfedezése után az anti-MOG-ellenanyag-pozitív esetek tovább árnyalták a képet.

Minden immunitás egyben sejtes immunitás is. Sejtek szerepelnek az im­munreakciók forrásaiként és célpontjaiként egyaránt. Sejtek vesznek részt közvetlenül vagy közvetve a veleszületett (természetes) immunitás minden mechanizmusában, valamint a szerzett (adaptív) immunválaszban is. Ami a közvetlen részvételt illeti, szűkebb értelemben a sejtek által végrehajtott-mediált immunitást nevezték korábban celluláris immunválasznak. A jelen összefoglaló célja a sejtközvetített (celluláris), T-limfocitákon alapuló im­munitás rövid jellemzése.

Mivel a veseglomerulusok gyulladásos elváltozásainak kezelése leginkább korai stádiumban akadályozhatja meg a vesefunkció romlását, a prognózis döntő mértékben a korai diagnózis függvénye. A vizelet laboratóriumi el­téréseinek elemzésekor feltétlenül gondolnunk kell a glomerulonephritis lehetőségére is!

Előzetes fázis III vizsgálati eredmények szerint a REGN-COV (casirivimab-imdevimab antitest-kombináció) 70%-kal csökkentette a COVID-19 miatti hospitalizáció és a halálozások számát magas kockázatú betegekben.

Megkaphatná-e azokat a gyógyszereket egy magyar beteg is, amikkel az amerikai elnököt kezelték, miután kiderült, hogy COVID-19-beteg? Mik voltak ezek, és elérhetők-e nálunk? Bár a WHO egyiket sem tartja igazoltan hatásosnak, mégis, vészhelyzet van! A WHO alkalmazása arra használható, hogy képezzük magunkat a betegség kapcsán, még magyarul is, oklevelet is kapva a kurzus elvégzéséről. 

Mindenki hallott számos esetről, amikor a tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató szuperterjesztők 10-40 sőt akár 1600 embernek is átadták a fertőzést, ennek megakadályozására is egyre fontosabb a tesztelés kiterjesztése.